Pszichofitnesz
A pszichofitness öt kulcsszava, erő- és örömforrások, vitalitásgenerátorok, azaz szubjektív jóllétérzésünk erősítésének és egészséggondozásunknak természetes eszközei.
Prof. Dr. Bagdy Emőke pszichológus asszony Pszichofitness című előadásában érdekes testi és lelki folyamatok és kísérleti bizonyítékok megosztásával ajánl számunkra lehetőségeket a stressz oldására.
Mi a pszichofitness?
A mindennapokban ránk zúduló stressz alól nem tudjuk kivonni magunkat. Csak úgy tudnánk elkerülni, ha nem járnánk dolgozni, és kerülnénk a családtagjainkkal való kommunikációt. Ez lehetetlen, ezért fel kell vérteznünk magunkat, hogy védekezni tudjunk. Önfejlesztő, lazító technikák tanulásával és alkalmazásával képesek lehetünk a nehézségek ellenére jól érezni magunkat, és így egészségesek maradunk. Erről szól a pszichofitness, lelkünk frissen-fitten tartása.
KACAGJ!
A nevetés serkenti az életerőnket azáltal, hogy ingerli az agyunkban található örömközpontot, majd az inger két irányban halad tovább: az immunrendszer, illetve az örömhormont (endorfint) termelő sejtek felé. Javul az immunállapot, növekszik az örömhormon szint!
Hangtani kutatások igazolták, hogy a gurgulázó, szakadozott nevetés (hahaha, hihihi, hohoho) belsőleg oldó hatású: „feldarabolja” a haragot, elvezeti a negatív indulatokat. Csupán a hangkiadás jellegzetességei alapján is kitűnik, hogy a nevetés feszültség-zsilip, levezető csatorna, ellensúlyozható vele a stressz káros hatása. Agresszív folyamatokat engedünk ki, megszabadulunk a feszültségeinktől, amikor nevetünk. A nevetéssel kiengedjük a haragot, az ellenségességet, amikkel egyébként csak pusztítjuk magunkat.
Az együtt nevetés fokozza az összetartozás érzését, mert azonos hullámhosszra kerülnek az agyi folyamatok. A nevetés az együttlétek hangulati olajozószere.
Ezen kívül a nevetés olyan zsigeri kocogás, amelyben a rekeszizom („hahotaizom”) ütemes nyomása a hasi szerveket finoman masszírozza, fokozza a bélmozgást, megakadályozva a székszorulást.
KOCOGJ!
Minden mozgásnak van egy ritmusa. A nagymozgásoknak szorongáscsökkentő hatásuk van. A nagymozgások olyan lendítő, köröző mozgások, amelyek a gravitációs tehetetlenségen alapulnak. Ezek kapcsolatban állnak az agy extrapiramidális rendszerével, amelynek közvetlen közelében található a szorongásközpont. Ezért vagy szorongunk, vagy nagymozgásokat csinálunk.
Reggelente érdemes ilyen nagy mozdulatokból álló tornát végezni, hogy uralni tudjuk a napközben ránk váró stresszhelyzeteket. Pl. mély guggolás, majd karlendítéssel felállás 20-szor. 28 napos program képes fixálni a sejtek helyes működését. A gyakorlat üzenete: CSAK AKKOR SZORONGJ, HA ÉLVEZED!
A ritmikus, egyenletes mozgásban ‒ amilyen a futás vagy a nordic walking is ‒ az a legfontosabb, hogy a ritmikus mozgás elmélyítésével az ősi, programozott ritmusra vissza tudunk állni, és a szervezetünkben helyreáll az egyensúly.
LAZÍTS!
Szorongás közben bizonyos izomcsoportok, amelyek a központi idegrendszer hatására tónusban vannak, az alaptónusnál feszesebbek. Ilyenek a karok hajlítóizmai és a lábak feszítőizmai. Ha ezeket az izomcsoportokat szándékosan, a természetes feszítésnél kissé hosszabban és erőteljesebben megfeszítve tartjuk, akkor oldódik a szorongásunk (villám relaxáció!). Sose lehetünk olyan feszültek, hogy ne tudnánk szorítani!
Ezzel a módszerrel segíthetünk az idegrendszerünkön, hogy végigvigye az oldó folyamatot, amellyel a sima izmok is ellazulnak, melyeket akaratlagosan nem tudunk mozgatni (pl. a nyelőcső izmai). Ezentúl ahelyett, hogy láthatóan feszült ismerősünknek azt mondanánk: „nyugodj meg”, inkább ezt a módszert ajánljuk neki. Ha tudjuk kontrollálni a feszültségünket, akkor 50%-ban képesek vagyunk azt meg is szüntetni.
Minden reggel közvetlenül ébredés után, még derengő tudatállapotban programozzuk magunkat azzal, hogy szép napunk lesz, mindenki egészséges és boldog a környezetünkben. Vezessük végig a fényt a testünkön. Figyeljük meg, aznap több pozitív élményünk lesz. Az agy szempontjából nincs különbség az ÉSZLELET ÉS A KÉPZELET között, ugyanaz az agyi folyamat történik.
ÉRINTS!
A gyerekkori ölelések és simogatások, amit az édesanyánktól kaptunk, még felnőttkorunkban is ellenállóvá tesznek minket a stresszel szemben.
A simogatás, érintés, „puszi” nem csupán az anya-gyermek kapcsolatban jelent „érzelmi táplálást” és immunrendszert stimuláló pozitív hatásokat, hanem felnőttkorban is biológiai egészségaktivátor.
SEGÍTS!
Amikor önzetlenül, szívből segítünk valakinek, az immunrendszerünk jobb állapotba kerül. Teréz anya szabad kézzel kezelte a leprás betegeket, mégsem betegedett meg, mert az önzetlenség megerősítette az immunrendszerét.
Ezt a mély emberi vonást semmilyen modern egészségromboló mechanizmus sem tudja megsemmisíteni bennünk. De ha valaki csak azért segít, hogy jobb legyen az immunrendszere, valójában már ettől is egészségesebb lesz.
A vitalitásgenerátorok előnye, hogy mindennapi életünk szerves részei vagy könnyen azzá tehetők és valamennyi élvezettel jár, javítja szubjektív jóllét-érzésünket. Főként társas közegben művelhetők (együttes nevetés, társas humor, csoportos/páros mozgástréningek, tánc, ölelkezés, egymás érintése, testi szeretet kifejezései), így áttörjük az individuális magány falait. Végső soron olyan örömforrások, amelyek természetes ön- és közösségépítő erők.
Sokat teszünk önmagunkért, ha hallgatunk a pszichofitness hívószavaira és naponta kacagunk, kocogunk, lazítunk, érintünk és segítünk önzetlenül!
Prof. Dr. Bagdy Emőke Pszichofitness előadása alapján és az Interneten elérhető munkáiból összeállította: Nagy Edit