Tüdőgyógyászat
Dr. Nagy Emília tüdőgyógyász főorvos előadása .
AZ ELŐADÁSRÓL KÉSZÜLT JEGYZET. (N.E.)
Miután a tbc-betegséget a szociális helyzet javulásával sikerült visszaszorítani, ill. ma már gyógyítható (100 ezer betegből kb. 16 tbc-s), a tüdőgondozók elsődleges feladatává a megelőzések váltak.
1/ Elsődleges megelőzés: a dohányzás elleni küzdelem, életmódbeli tanácsadás. „A nemzetnek egészséges anyákra és apákra van szüksége.”
2/ Másodlagos megelőzés: a tüdőszűrés és a kiemelt betegek vizsgálata.
Ezeken túl itt fogadják és kezelik az asztmás, a dohányzó, a COPD-s és a tüdődaganatos betegeket.
Az asztma: hirtelen fellépő légúti áramlási korlátozottsággal járó betegség. Fajtái szerint allergiás és nem allergiás asztmát különböztetünk meg.
1/ Az allergiás asztma – civilizációs betegséggé vált. Az egészséges emberek minden konfliktus nélkül együtt élnek környezetük adottságaival. Az allergiás egyén immunrendszere ezekre a környezeti ingerekre (vagy ezek egy részére) fokozott válaszkészséggel reagál. Azokat az anyagokat, amelyek allergiás reakciót váltanak ki, allergéneknek (idegen fehérje) nevezzük. Az allergének csoportjai: pollenek, házipor és állati szőrök, penészgomba, fémek, rovarok mérgei, poratka, ételek, gyógyszerek. Az allergiás reakció valójában ott jelentkezik, ahol az allergén érintkezik a szervezettel (bőrfelület, légutak nyálkahártyája, a szájüreg, a légcső, a tüdő, a gyomor és a béltraktus).
Az asztma riasztó betegség, minden estben orvoshoz fordul az ember. Az orvos megvizsgálja a légzésfunkciót és allergiás tesztet végez. Az allergiára való hajlam öröklődik.
Fontos: sok allergén keretreakciót okozhat bizonyos gyümölcsökkel!
Országosan 28 400 beteget tartanak nyilván és gyógyítanak a tüdőgondozók. Ezek fele nem allergiás asztmás.
Influenzák, vírusfertőzések után gyakori az elhúzódó görcsös ingerköhögés, ami az asztmát megelőző állapot. A hörgő túlérzékenység fennmaradhat, és nem allergiás asztma alakulhat ki.
2/ Nem allergiás asztma: a légutak (hörgők) nyálkahártyájának krónikus gyulladása, aminek következményeképp a légutak kórosan érzékennyé válnak sok ingerre, a légutakban szűkületet keletkezik. A gyulladás a légutak nyálkahártyájának vizenyőjét váltja ki, és kóros váladék képződésére serkenti a légutak mirigyeit. Ezek okozzák a beteg köhögését, fulladásérzését, a mellkas sípolását. Az asztmás túlérzékenység abban különbözik az allergiás túlérzékenységtől, hogy míg az allergiás reakciót mindig egy jól meghatározható anyag váltja ki, a túlérzékeny asztmás légutak szűkületét fizikai, kémiai, meteorológiai behatások is előidézhetik (hideg levegő, időjárási frontok, füst, por, kémiai reagensek stb.), sőt egyes esetekben lelki tényezők is megindíthatják. Az asztma diagnózisának felállítása, illetve súlyossági stádiumának meghatározása a beteg tünetei és légzésfunkciójának vizsgálata alapján történik. A fennálló sejt szintű gyulladásra megelőző kezelést kell alkalmazni, ami nem látványos, de nagyon fontos. Csak ezután jöhet – ha szükséges – a rohamoldó.
A COPD, krónikus, obstruktív légúti betegség (angol nevéből: Chronic Obstructive Pulmonary Disease rövidítve). A krónikus azt jelenti, hogy idült, lassú lefolyású, hosszantartó betegség, de nem zárja ki az állapot stabilizálását, romlásának lassítását. Az obstruktív arra utal, hogy a kilégzéskor a hörgők szűkülete miatt a légzés akadályozott. A dohányosok jellemző betegsége, de nemdohányzók körében is előfordulhat.
A COPD-ben szenvedő betegek többsége – mintegy 90 százaléka – dohányos. A betegség a dohányosok körülbelül 30%-ánál, tehát valószínűleg a genetikai szempontból a betegségre hajlamos egyéneknél jelentkezik, általában 40 éves kor felett. A dohányfüst káros összetevői az évek folyamán a tüdő krónikus gyulladását okozzák. Az első tüneteket rendszerint a főleg ébredés utáni órákban jelentkező krónikus köhögés és fokozott váladékképződés jelenti. A legtöbb beteg ezekkel a kezdeti, kisebb közérzeti problémát okozó tünetekkel még nem, csak a később kialakuló nehézlégzéssel fordul orvoshoz. Az eleinte kizárólag fizikai terhelésre fellépő légszomj az évek folyamán, a tüdő működésének folyamatos romlásával arányosan súlyosbodik, ami az érintett betegek életminőségének és életkilátásainak nagymértékű romlásához vezet. A betegség utolsó stádiumában folyamatos otthoni oxigénterápia válik szükségessé. A betegség visszafordíthatatlan.
A betegségben szenvedő körülbelül 10%-nyi nem dohányzó páciens főleg a passzív dohányosok, illetve a fokozottan szennyezett levegőjű munkahelyeken dolgozók közül kerül ki. A dohányzás nem mellékesen egyéb súlyos betegség kialakulásáért is felelős (érszűkület, koszorúér betegségek, szívinfarktus, koraszülés, stb.
A dohányzás Magyarországon évente 35 000 ember halálát követeli. Az áldozatok fele életének ötvenes éveiben, másik fele hatvan éves kor felett hal meg a dohányzás közvetlen következtében. Évente ennyi ember halála lenne elkerülhető, ha nem váltak volna dohányossá tizen-, huszonéves korukban. Nagyon komoly feladat a dohányosok leszoktatása a káros szenvedélyről. Kevesen tudják saját erőből letenni. Mindenképp meg kell próbálni a leszokást. Vannak leszoktató programok, segédeszközök, tapaszok, tabletták, stb. A tüdőgondozó is nyújt segítséget, és figyelemmel kíséri az állapotjavulást.
A világon a 3. legnagyobb cigarettafogyasztó nemzet vagyunk! (Felnőttekre számítva 3260 db/nap!)
Tüdődaganat:
Időben csak tüdőszűréssel lehet kiszűrni a daganatot. Budakalász nem áll élen, a tüdőszűrésen való részvétel csak 50-55%-os! A műtéten átesett betegek száma nem csökken. Ez azt jelenti, hogy – mivel a tüdődaganat sem jelez – nem történik meg a korai felismerés. Akinél panasz jelentkezik (elhúzódó köhögés, hátfájás, bizonytalan eredetű izületi-, csontfájdalmak, vállfájdalom, értrombózisok, mind lehetnek a tüdődaganat jelei), azonnal keresse fel a háziorvost. A tüdőrákos esetek 89%-a a dohányzásra vezethető vissza, de a dohányzás másféle daganat okozója is lehet.
Miért nyúlunk először a cigarettához?
Valami miatt szorongunk. Ezt oldjuk rágyújtással. Hasonlóan az alkoholhoz: a dohányzás is függőséget és rossz szokásokat okoz. Őszintén meg kellene beszélnünk magunkkal, miért gyújtunk rá. Ha el tudunk jutni a felismerésig, hogy a dohányzás nem tesz jót, és ha békében vagyunk magunkkal, váltsunk életmódot, hagyjunk fel a dohányzással.
A háziorvosok partnerek abban, hogy minden leszokni vágyó megtalálja a szükséges mankót.
NE