Szívsebészet
Az Egészségklub vendége Prof. Dr. Bodor Elek a Semmelweis Egyetem Ér- és Szívsebészeti Klinika egyetemi tanára volt.
AZ ELŐADÁSRÓL KÉSZÜLT JEGYZET. (N.E.)
A szív a vérkeringés központjában elhelyezkedő csodálatosan működő izmos pumpa, amely percenként hatvan-nyolcvanszor összehúzódva nyugalmi állapotban kb. 4 l vért lök ki. A szív szakadatlan működése biztosítja a test különböző részeinek vérellátását. A szívről régebben úgy gondolták, hogy a lélek helye.
A szív belseje függőlegesen két részre tagolódik, jobb és bal szívfélre, melyeket izmos fal különít el. Mindkét szívfél két üregből áll, felül vannak a pitvarok, alul a kamrák. A kamrákat a kamrák közti sövény, a pitvarokat a pitvarok közti sövény választja el egymástól. A jobb szívfél vért pumpál a tüdőbe, ez a kisvérkör, a bal szívfél pedig a test egészét ellátó rendszer, a nagyvérkör gazdája. A szív üregrendszeréhez több nagy ér kapcsolódik. Két verőér és hat gyűjtőér.
A szívhez az orvosok korábban soha nem mertek hozzányúlni. 1896-ban Frankfurtban mellkason szúrtak egy péklegényt. Próba szerencse alapon kinyitotta a sebész a mellkasát, látta a szúrt nyílást a bal kamrán, ahol minden összehúzódásnál fröcskölt ki a vér. Betett egy öltést, megcsomózta, a beteg 2 héten belül gyógyultan hazament. Ezzel kezdődött a szívsebészet. 50 év alatt több kísérletet végeztek a szívvel és a nagy-ereken, de ezek nem hozták a remélt eredményt, és a próbálkozások abbamaradtak.
Az 1940-es években kezdték el európai orvosok döntően a szívbetegséggel születetteket operálni.
1948-tól Kudász József, Bodor professzor úr tanítómestere és csapata önszorgalommal képezte magát, és hamarosan beérte nyugati pályatársait.
A szívsebészetben kétféle műtéti megoldást alkalmaznak: zártat és nyitottat.
A zártnál nem nyitják ki a szívet, csak a környező ereket, vagy a szív felszínét gyógyítják. Ekkor a keringést maga a szív tartja fenn. A nyitott szívműtétekhez az 1953-ban megalkotott, azóta magyar tudósok által is továbbfejlesztett, tökéletesített szív-tüdő motor szükséges, mely átveszi a szív funkcióját. Ekkor a szív bizonyos időre kikapcsolható, kivehető a keringésből.
A szívben minden megbetegedhet: a szívburok, azon belül a koszorúerek, melyek körülveszik a szívet. A belső hártya, melynek kettőzetei (billentyűk) a véráramot, a vezetőköteg, pedig, a ritmust irányítja.
Magyarországon az első sikeres szívműtétet 1960-ban végezték ún. lyukas szívvel született gyermeken.
Ekkor döntően gyermekeket operáltak (évente 30-40-et). Saját erőből utolérték Európát.
A szívben 4 billentyű (szelep) van. Ezek nagyon könnyen megbetegednek. Régebben népbetegség volt a reumás eredetű szívizomgyulladás következtében kialakult billentyű szűkület. Gyógyítani nem lehetett. A betegek – akár fiatalon is – meghaltak. Azóta megoldották az orvosok a beteg billentyű javítását, cseréjét
(műanyag és pl. disznóbélből készült ún. biológiai billentyűk léteznek).
Ma az elsőszámú halálok a szívkoszorúér betegsége, szűkülete. Mi felelős ezért a betegségért?
Dohányzás, elhízás, nem rendben tartott cukorbetegség, mozgáshiány, nem megfelelő táplálkozás, stb., valamint a hajlam, ha a beteg elődökéhez hasonló életmódot folytat. A beszűkült ér kevésbé tudja kiszolgálni a szívizmot, különösen terhelés esetén. Az ellátatlan szívizomköteg hátba, vállba kisugárzó komoly fájdalmat okoz (angina). Ez nagyon fontos jelzés. Nem szabad elmenni mellette, anginás fájdalom esetén azonnal orvoshoz kell fordulni.
A beszűkült koszorúéren érfestéssel megkeresik a szűkületet, és műtéttel áthidalják a beteg érszakaszt (angolul bypass). A műtét után a betegek teljes életet élhetnek. Az áthidalással azonban csak az érintett terület vérellátása javult. Magát a betegséget nem tudják meggyógyítani. Ha a beteg nem változtat életvitelén, ugyanazokkal a rizikófaktorokkal él, nem biztosított a hosszú túlélés.
Ha az ér teljesen elzáródik, a szív adott területe nem kap vért, az izmok ott elhalnak. Ilyenkor is van műtéti segítség. El tudják távolítják a véralvadékot és áthidalni a beteg érszakaszt.
Az 1970-es évek óta óriási fejlődésen ment keresztül a csecsemő szívsebészet. A régen reménytelen kimenetelű veleszületett szív rendellenességeket is meg tudják operálni, ami azt jelenti, hogy az így született csecsemő is egészséges felnőtté válhat. Rendszeresek a magzati korban (4., 5. hónapban) végzett műtétek pl. nyitott gerinc rendellenesség fennállásakor.
Műszív nem létezik. A szívet időlegesen helyettesítheti egy pumparendszer.
A professzor úr több mint 100 szívátültetésben vett részt. Ma Magyarországon több mint 155 ember él új szívvel. Egy hölgy 2 alkalommal is kapott új szívet. (14 éve él a második beültetett szívével).
1978-ban egy vezető szívsebész kijelentette, hogy 40 év felettieken szívműtétet nem szabad elvégezni. Ma már 86 éves urat is műtött a professzor úr. A heti 16-18 műtét, sajnos, egyre csökken az ismert megszorítás miatt.
A szívsebészet jövője a robot-szívsebészet. Továbbra is sebész végzi a műtétet, de számítógép segítségével a betegtől távol robotkarok mozgatásával. Ez az eljárás egyelőre még nagyon lassú, de az adatátvitel további fejlődésével elképzelhető a táv-műtét is, pl. a Földről végeznek műtétet az űrben tartózkodó emberen.
A professzor úr dolgozik azon, hogy Budakalász lakosai átessenek egy szűrésen, ami abból állna, hogy egy célirányosan elkészített kérdőívet kellene mindnyájunknak kitölteni. Ezek kiértékelésével kiszűrhetők lesznek a lappangó szív- és érrendszeri betegségek. Óriási eredmény lenne, ha a szív- és érrendszeri betegségeket nem gyógyítani kellene, hanem megelőzhetőek lenének. Oda kell figyelnünk magunkra, mert vannak előtünetek (kettőslátás, enyhe megszédülés, stb.).
Köszönjük Dr. Bodor Elek szívsebész professzor úrnak, a Budakalászi Magisztrátus tagjának, egy fiú- és hat leányunoka büszke nagypapájának a nagyon érdekes, közérthető és sok humorral fűszerezet előadását, amely a jelenlévőknek bizonyára emlékezetes marad.